Ismeritek azt az érzést, hogy valamivel még egyet is értenétek, de olyan érthetetlen hisztéria és túlreagálások öveznek valami témakört, hogy a végén már bármit megtennétek, csak hagyják abba a panaszkodást? A Gyöngyösi-ügy volt nemrégiben ilyen, de aztán jött közben egy másik...

Kedves diákok, kezd már elegem lenni ebből a jajveszékelésből, lassan elég lesz. Ez már kontraproduktív, a normálisabbja el fog fordulni tőletek, ahogy én is.

Tudjátok jól, ez egy olyan helyzet, amikor eleve megértettelek titeket, együtt éreztem veletek - és két posztomban is kiálltam mellettetek. Írtam, hogy beszéljünk, tárgyaljunk. De sajnos amit viszont azóta leműveltek, az már túlzás. Minden aggodalmam kezd igazolva látszani: durcás, gondolkodásmentes tagadás; cél nélküli balhé a balhé kedvéért; tárgyalási hajlandóság, kompromisszumkészség teljes hiánya; MSZP-s kalandorok meg a többi ész nélküli támogatása teljesen átlátszó módon.

Gondolom, ti se gondoljátok úgy ép ésszel, hogy ahogy most működik a felsőoktatási rendszer az úgy jó, és egyáltalán nem pazarló, van rá pénz, és az utánatok következő generációkat is megilleti az ingyenbölcsészkedés 10 éven keresztül? 

Viktor kompromisszumot, tárgyalást ajánl, ti meg óbégattok tovább. Nem lesz ez így jó.

Nem gondolhatjátok komolyan, hacsak nem nihilista, mediterrán típusú ifjúság vagytok, akik tulajdonképpen bármit szívesen művelnek, ami nem munka. Ugye nem.

Nem sajnálom én senkitől ezt a fajta életet, de ennyi pénzünk azért nincs. Tanulhattok ingyen, de mondjuk mást. És kicsit szorgalmasabban. Ti is jobban fogtok járni vele hosszú távon.

Orvosokat akarok, mérnököket, valódi közgazdászokat, pénzügyi szakembereket, informatikusokat, nyelvtanárokat. És nem művészeket, filozófusokat, sportmenedzsereket, idegenvezetőket, történészeket. Legalábbis nem annyit.

És azt végképp nem akarom látni, amit ma művelnek páran, hogy az állam pénzén megszerzett diplomával utána nagy sértődötten elhúztok valami más országba. És nem érdekel, hogy hozzánk meg az erdélyiek jönnek - azzal számoljon el a román állam, oldják meg ők. Aggódjanak ők saját magukért. Én saját magunk miatt aggódom.

Úgyhogy ideje rendet vágni a fejekben, azt hiszem. Szedjétek össze magatokat!

És örüljünk, hogy itthon más a tárgyalási kultúra a diákokkal, mint mondjuk legutóbb az Államokban...