Az IMF-et Orbánék elküldték a búsba. Helyesen cselekedtek, vagy hülyeséget csináltak?

A tavalyi évben az egyik legmeghatározóbb kérdés az volt, hogy mi lesz az IMF-saga vége - megállapodik -e a kormány a Valutaalappal vagy sem. Év végére világossá vált, hogy az IMF és a kabinet álláspontja egyelőre összeegyeztethetetlen. Azt kijelenthetjük, hogy kedvező feltételekkel nyújtott hitelre szüksége van az országnak, hiszen a korábban felvett hitelek refinanszírozása létkérdés - ráadásul bőven van mit megújítani, hiszen a balliberális Medgyessy-Gyurcsány kormányok eszetlen költekezésüket jórészt hitelből fedezték, 2010-re rekordmagasra tornászva fel az államadósságot. Azonban nem mindegy, hogy mit takarnak pontosan ezek a feltételek, és hogy a piacon elérhető kamatszinthez képest milyen kamatszinten kapjuk a kölcsönt. Mostanra kiderült, hogy Orbánék jól taktikáztak - az ország ugyanis a tavalyi évben képes volt a piacról finanszíroznia magát.

A 10 éves magyar államkötvények hozamának alakulása, 2006- (forrás: akk.hu)

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy ország közép- és hosszútávú kilátásait hogyan ítélik meg a befektetők és a hitelezők, akkor a legegyszerűbb, ha a tíz éves állampapírok hozamára vetünk egy pillantást. Ahogy a mellékelt ábrán látható, az EU szuverén adósságválságával kapcsolatos félelmek tetőzésével egyidőben, szinte napra pontosan egy éve magasra szöktek ezek a hozamok. Azonban utána - a válsággal kapcsolatos félelmek csillapodásával párhuzamosan - a tavalyi évben a kormány sikeresen konszolidálta az államháztartást, a hozamok pedig a magyar CDS-sel együtt mélyrepülésbe kezdtek, ami azóta is tart.

Az adatok azt mutatják, hogy az ország kilátásainak és az államháztartás helyzetének megítélése 7 éve (!) nem volt ilyen kedvező - pedig hét évvel ezelőtt a modern történelem egyik legnagyobb konjunktúrájának közepén jártunk, nem egy világgazdasági válság hullámain evickéltünk.

Az IMF által javasolt válságkezelési modell egyébként saját maguk által is bevallottan minimum korrekcióra szorul - ha keményebben akarnánk fogalmazni, akkor akár azt is mondhatnánk, megbukott. Jelentősen alábecsülték az általuk javasolt megszorítási struktúra indukálta multiplikátorhatást, és az ennek hatására bekövetkező gazdasági lassulást. Ennek fényében nem biztos, hogy rossz ötlet volt, hogy a kormány 2010-ben szakított a Valutaalappal. A világgazdasági fejlemények függvényében ennek ellenére nincs kizárva, hogy a kormány 2013-ban visszatér az IMF-hez, ha a szükség úgy hozza - bár a körülmények ezt egyelőre nem teszik szükségessé.

Megszorítások szükségesek nálunk is, egyrészt hogy ne temessen maga alá az adóssághegy, másrészt pedig a bizottság is - részben politikai okokból - igen szigorúan felügyeli a magyar hiánycél teljesülését. Azonban úgy tűnik, mostanra a piac és a befektetők is rájöttek, hogy Magyarország sikeresen egyensúlyoz egy vékony pallón.